Az utóbbi időben felkapott témává vált a női vitorlázás, ennek okai között tartható számon az is, hogy az olimpián a többtestű osztálybanvegyespárosok indulhatnak. Karácsony előtt a Facebookon létrejött Hajós lányok oldal apropóján beszélgettemNahid Gaeblerrel, a Tornado osztály első női világbajnokával, a nőivitorlázás elkötelezett hívével.
17 éves lehettem, mikor a bátyám a húgommal együtt engem is beíratott egy szörfiskolába. A 18. születésnapomra vettem magamnak egy windszörföt, így az úszás és az iskola mellett a haverokkal való szörfözés kötötte le minden időmet. Nagyon szerettem a speed-szörfözést erős szelekben.
Hogyan lett a szörfből vitorlás, és abból többtestű hajó?
Miután találkoztam a férjemmel, bevezetett a Tornado világába, ami sokkal jobban tetszett, mint a szörfözés, vagy bármely más sport. Akkor, 1989-ben 10 nap edzés után elindultunk a Tahiti Mondial Challenge-en egy Hobie21-essel, ami darabokra hullott a túraversenyen a nagy hullámok és az erős szél miatt. Hátul trapézoltam és elszakadtak a térdszalagjaim. Ezek után éveken át rettegtem a vitorlázástól.
Roland vett egy Lasert nekem, de nem szerettem ezt a kicsi, lassú dingit, így visszaszálltam windsurfre. Később egy német klubban dolgoztam, mint katamarán oktató, és lányokkal vitorláztam Hobie 16-on illetve Hobie Tiger-en. 2004 és 2008 között pedig a férjemnek és mancsaftjának edzője voltam Tornadón.
2009-ben újra Tornadóba szálltam Rolanddal, és újra megtaláltam a katamaránozás örömeit. Nagyon tetszett, hogy egy high-performance katamaránnal vitorlázhatok, és ugyanolyan atlétának éreztem magam, mint a férfiak, annak ellenére, hogy egy kicsit féltem a trapézról való sottololástól.
A Tornado régi tervezésű, bár high-tech riggel szerelve,de az ára is elég borsos. Miért pont a Tornádót választottad?
A Tornado egy 20 lábas katamarán két fő legénységgel, amely az olimpiai elvárásoknak megfelelően készült: férfi páros, vegyes páros, női páros egyaránt vitorlázhat vele. Olyan katamarán, amely kellően high-tech az első osztályú vitorlázók igényeinek, és nem esik szét semmilyen szélben sem. Ez is az egyik oka, hogy sok csapat miért a Tornadot választja, és miért kedvelik még mindig: jelenleg is rengeteg csapat vesz részt nemzetközi regattákon az egész világon. Roman Hagara-nak volt olyan hajója, amit 3 olimpián is használt.
Azért választottam ezt a hajóosztályt, mert biztos voltam benne, hogy ugyanolyan teljesítményre vagyok képes, mint az olimpikonok. Sok jó női versenyzőt láttam Tornadóban vitorlázni, Trine Elvströmöt, vagy Carolijn Brouwert, aki Sebbe Godefroid-val világbajnok második lett Tornado-ban, Cascais-ban. Arra gondoltam, hogy legénységként miért ne tudnám csinálni ezeket a feladatokat? Nagy meglepetésként ért, mikor Carolijn azt nyilatkozta, hogy a Tornadozás túl kemény a nőknek, hiszen abban az időszakban 42 évesen el tudtam látni a mancsaft szerepét, és 2010-ben világbajnok lehettem nyílt osztályban olyan olimpikon és világbajnok párosok előtt, mint Helge Sach és Christian Sach vagy Iordanis Paschilides és Konstantinus Trigonis.
Amikor a férjemmel Tornadóval versenyzünk tókerülő versenyeken Németországban, rendre mi vagyunk a leggyorsabbak, ezért is kérdés számomra, hogy miért kell egy vegyes csapatnak kisebb hajó, kevesebb mókával.
Hogyan látod az olimpiai többtestű vitorlázás és a vegyespárosok jövőjét?
Jobban szerettem volna, ha megmarad nyílt osztálynak az olimpiai többtestű vitorlázás, mindenki együtt vitorlázhatna, és nem kellene kizárni a Tornadós férfiak egy részét. Ettől függetlenül nagy lehetőséget látok a vegyespáros versenyzésben is, mert így egyre több nő jelenik meg a katamaránokon. 2011-ben a nagyobb versenyeken több vegyespárost is láttunk Tornado, F18, F16 osztályokban, és olyan hírek járnak, hogy megnövekedett a kereslet a katamarán oktatásra Németországban.
2011 őszén az ISAF bejelentette a vegyes páros olimpiai többtestű osztály elvárásait, ezzel kizárta az F18-as és a 20 lábas hajókat. Ezekben az osztályokban rengeteg vegyes páros versenyzik szerte a világon, akik készen állnak az első World Cup Race-re Miamiban, 2013-ban. De még mindig van egy halvány reménysugár, hogy a 2012 áprilisában, Santanderben tartandó ISAF tesztversenyen a nemzeti szövetségek küldöttjei a legmegfelelőbb katamaránt választják az olimpiára. Ha túl kicsi hajót választanak, a hajóosztály elveszti a média figyelmét, és nem jelent fizikai kihívást sem a férfiak, sem a nők számára. Én személy szerint jobban szeretném a nyílt osztályú Tornadót, mint egy túl kicsi katamaránt (ahol a nőknek minimális szerep juthat) az unatkozó közönség előtt az olimpiai pályán. Összességében mind emiatt a többtestű vitorlázás elveszítheti az olimpiai státuszát, sőt akár a vitorlázás is kieshet a játékokról.
Elég kicsi esélye van a Tornadónak az olimpiai státuszra. Hajóosztályt váltasz az olimpia miatt?
Mindig Tornadóban fogunk versenyezni, mert ez az osztály tele van nagyszerű nyílt versenyekkel, nagyszerű versenyzőkkel. Nem fejlődhetnénk, ha nem versenyezhetnénk a legjobb férfi párosok ellen! Az ISAF döntés után mi is meghozzuk a saját döntésünket, hogy beszálljunk-e az olimpiai osztályba vagy sem. Az viszont tény, hogy a csapatoknak 110-120 kg körül kell lenniük Rio-ban, és a magasságunkat (172 cm/182cm) figyelembe véve ezt a testtömeget csonttá és bőrré fogyva tudnánk csak elérni.
Magyarországon nincs Tornado osztály, és a 3-4 hazai Tornadóból is csak egy versenyzik az M3-as osztályban. Így a nőknek, lányoknak más osztályt kell találniuk. Mi a meglátásod az F18/F20 osztályról, mennyire alkalmas vegyespárosok részére?
Szerintem mindegyik katamarán osztály tökéletes nők számára, a tapasztalati szinttől függően. F16 nagyszerű kezdőknek és fiataloknak, míg az F18, F20, Tornado pedig a tapasztaltabbaknak való. Az F18 osztályba kicsit több súly kell, mint a Tornadóba. Míg az utóbbiban az átlag súly 148kg, addig F18-ban 150kg. Különbség van az olyan nők és férfiak között is, akik előtte nem sportoltak, és hirtelen elkezdtek vitorlázni. Nem csak a tudást, de az izmokat is folyamatosan kell felépíteni, ahogy minden más sportban. Egy olimpiai sportban mindenki hozzászokott, hogy szinte minden nap vitorlázik, vagy legalább valamilyen erőnléti edzést végez, így nagyobb atlétikai kihívásokra van szükségük, mint azoknak, akik csak hétvégenként örömvitorláznak a nyári szezonban. A nézők és a szponzorok is kőkemény csatákat szeretnének látni, amire a 20 lábas katamarán a legmegfelelőbb.
Roland Gaebler, a férjed 2010-ben megnyerte a Kékszalagot egy M2 Ventilo 28 katamaránnal. 2012-ben részt vesztek ezen a versenyen mint trónvédő?
Igen, készülünk a Kékszalagra, ugyanazzal az M2 Ventilo 28-al, Rolf Hufnagellel, és nagyon várjuk már a versenyt!
Szervezés alatt áll egy verseny a Kékszalag idejére, amely KÉTszalag névre fog hallgatni. Ez egy túraverseny lesz M3 osztályú katamaránok számára közvetlenül a legendás tókerülő verseny előtt. Várható, hogy elindultok ezen az eseményen is?
Ha ez a regatta belefér a szoros versenynaptárunkba, akkor mindenképp részt veszünk, szeretünk a Balatonon vitorlázni.
Mi a véleményed az AC45-ről? Lehetségesnek tartod, hogy nők is megjelenjenek csapatokban? Az Extreme Sailing Series mutatott már példát erre.
Két Extreme 40-es versenyen is részt vettem mint taktikus, elképzelhető, hogy megjelennek nők is az AC45-ön. De rengeteg erőnléti edzést kell végezni, hogy tudják tartani a tempót a férfiakkal. A kormányosnak nincs olyan kemény munkája, a nagyvitorla hidraulikáját a taktikus pumpálja. A híres női skipperek közül Ellen MacArthur és Shirley Robertson meghívott vendéggént ott voltak 2011-ben Cowes-ban a Team Extreme katamaránon.
Mennyire nehéz manapság szponzort találni?
Általánosságban a sportvilágról kimondható, hogy nehéz a szponzorkeresés. Nem sok cég lát jó lehetőséget abban, hogy megjelenjen egy újság címlapján vagy épp a közösségi oldalakon, ehelyett inkább hirdetésre költenek rengeteget. Meg kell találni a vitorlázókat az üzletemberek között, vagy olyan cégeket kell keresni, akik már mutattak érdeklődést szponzoráció iránt, vagy pedig üzleti érdekeltségeik vannak olyan országokban, ahol vannak vitorlásversenyek is. A jelenlegi gazdasági helyzet sem segít. Mint vegyespáros, nagyon jó támogatóink vannak, mert egyaránt képviseljük a férfi és a női sportot, és mivel ez egyben új irányzat is az olimpiai vitorlázásban, így a sajtó szeret rólunk írni.
Jut elég időd edzésekre, vitorlázásra munka mellett, vagy főállású vitorlázó vagy?
Tanárként dolgoztam az IBC-ben – International Business College - a vitorlázás mellett, és hétvégente mindig repültem valamerre Európában versenyezni, ahova a férjem már úton volt a hajóval, és felvett a reptéren. Az összes szabadságomat felemésztette az Európa Bajnokság, a Világbajnokság, ISAF találkozók. 2010 novemberében tovább kellett tanulnom, hogy továbbra is taníthassak, így munka utáni szabadidő tanulással telt, ami a vitorlázás, edzés, család és barátok rovására ment. A gazdasági helyzet hatására részmunkaidős lettem, ami nagyon jó lehetőséget kínált nekem jövőre és a vitorlázásra nézve. 2011. július 1-jétől főállású vitorlázó lettem, mellette télen kicsit tanárként dolgozom, ez tökéletes kombináció!
Milyen tanácsokat tudnál adni azoknak a lányoknak, akik szeretnének elkezdeni katamaránozni?
Ha már vitorláztál, akkor érdemes nagyobb osztályt választani, például a Tornadót, már van kész vegyes párosra szabott programunk, és szívesen segítünk egy olimpiai kampány megszervezésében. Ráadásul sok katamarános van, akik női mancsaftokat keresnek. Tornadóban több a női mancsaft, mint a kormányos. Nem szabad elfelejteni, hogy a katamaránozás technikai sport, ahol az adott körülményeknek megfelelően tudod beállítani a hajót.
A cikk az UllmanSails.hu támogatásával jöhetett létre!
