Az idei Kékszalagra valahogy nehéz volt ráhangolódni…talán a rengeteg katamaránozás és az F18 VB lekötötte a figyelmem. Szerencsére azért kedd magasságban megjött a Kékszalag-láz is.
Hajónkat, a Passione-t a verseny előtt két héttel átalakítottuk, felkerült egy topfelhúzó, és leszedtük a trapézokat. Ezek mellett még rengeteget variáltunk a már meglévő veretek finomításával is. A meglévő spi mellé még 2, nagyobbat is beszereztünk, egy 90 és egy 110m2-et. Sajnos a tervezett topgenua nem lett meg.
A szerda egy kis hajótisztogatással,vízretétellel, majd pihenéssel telt. Szerencsére mi már beneveztünk előző héten, de így is kijutott a jóból, mert asszisztálni kellett a csapatunk másik hajójának nevezésénél. A napot személy szerint egy kis éjszakába nyúló katamarán szereléssel zártam.
Csütörtök reggel 5:33: Kellemes Keleties szél fújdogál…jó előjel
6:20: úton a csopaki bázisra, szél még mindig fúj
7:00: THE, Tihany….szél gyengül….
7:25: vízen…apró igazítás a rinya-kötélen, egész jól elférünk a hajón heten…
9:00: rajt….a mezőny 1/3-nál rajtoltunk délen, hatalmas volt a kifli a rajtnál, így gyönyörűen, tiszta szélben tudtunk elrajtolni.
Az első szakasz viszonylag egyértelmű volt, de túlbonyolítottuk…amit anno Apuka tanított, hogy a Keleti ha gyengül, akkor délire fordul és megáll…ezek alapján dél felé lett volna érdemes mennünk az első igazítás után, ahogy megtették a gyorsabb hajók is elöl. A windgurut folyamatosan figyelve – ami azt írta, hogy északira fog fordulni-, úgy döntöttünk, hogy maradunk Északon….no, ez hiba volt…ahogy tavaly, idén is beültünk egy lavórba Almádi előtt.
Eljött a szórakozás ideje, vödröztünk, azaz locsoltuk egymást vízzel, nevetgéltünk a tőlünk nem messze lévő csajos assóról átszivárgó mondatokonJ
Nagynehezen sikerült egy kis szelet kapnunk és a nagy spivel jól megindultunk, amivel egészen a siófoki pályajel utánig tudtunk menni, ahol már az erősödés miatt kisebbre kellett váltanunk…hatalmas élmény volt percenként több hajót is megelőzni (sajnos elég hátul sikerült vennünk a kenesei bóját, olyan 125. hely körül)..
A csövön átjutva egy kis izgalomban volt részünk, egy First 34,7 gyönyörűen ránk ejtett, így egy kis luv csata után mélységet vesztve tudtunk tovább menni….ekkor visszahúztuk a nagy spit, ami jót tett a sebességünknek…egyszer igazítottunk kicsit a víz közepe felé, ahol nemsokára megkaptuk a várva várt északit..
Szép lassan átálltunk erősszeles állításra, és lassan nekiálltunk öltözködni is.
Nem okozott csalódást a hajó, egyre szebben siklott így trapéz nélkül is…
Még sosem újjongtam ekkorát, mikor megláttam, hogy Farkyék jönnek első helyen Badacsony magasságban és utána sokkal-sokkal később az átalakított egykerekű.
Ezután az örömködés megmaradt egészen a befutóig…..hatalmas vágatás indult Keszthelyig…teli taklival és nagy génuával olyat vágtáztunk, hogy nem tudom szavakba foglalni azt az érzést…az erősödésnél Zsombi megejtette, én pedig játszottam a sottal….Recsegett, ropogott a hajó, de élvezte Ő is….amikor a keszthelyi öbölhöz közeledve élesedni kellett, lecseréltük a genuat jibetto-ra, de természetesen a rohanás így is megmaradt…
A keszthelyi bójavétel elég furcsán sikerült, mert először kihagytuk a hajót, ami miatt vissza kellett mennünk s újra kerülni, ezután pedig backstaget kellett szerelni.
Folyamatosan lestük a sötét felhőket, hogy megússzuk-e a vihart, de nem sikerült….viszonylag jó taktikát választottuk, élesen felmentünk Badacsony alá, természetesen hatalmas sebességgel.
Amikor megkaptuk a vihart, akkor jól bele tudtunk ejteni, nagyokat nyitva a vitorlán, hatalmasat siklottunk….ez végképp félelmetes volt, mikor sötétben jött a rengeteg hajó szembe, valamelyik kivilágítatlanul.
Az egyik nagyobb nyomás után levettük a nagyvitorlát, de jibetto-val is csusztunk tovább rendesen…nem sokkal később a nagyvitorla visszakerült a helyére és ment a vágatás tovább…Tihany előtt még visszahúztuk a nagy génuát,és azzal csúsztunk a befutóig…a verseny legnehezebb része talán a csőtől a befutóig való kreuz…addigra már kilómétereket húztunk a sottokba, és a lelkünknek sem tett jót a forgolódó szél, bár itt még megfogtunk pár hajót, ami jól esett…38.-nak futottunk be, hajnali 1 óra előtt 10perccel…ha nem hibázunk az elején, akkor meg lehetett volna a 15-ön belül is, de ez sem volt semmi, hogy közel 100helyet javultunk..
Befutó után nem volt miért kikötni a mólón, így mentünk a BYC-be…gyors elpakolás és irány pihizni.
Másnap levezetésképp visszasiklottunk a THE-be, vitorlaszárogatások, este egy kis grillezés csapatépítéssel….
Díjkiosztó…hatalmas érzés volt az Apuka kiáltás….is……….biztos, hogy benne volt a keze az időjárásban, hisz csupa olyan szél volt amit imádott…nehéz volt kibírni könnyek nélkül..talán nem is sikerült.....egy biztos, Ő mindig ott lesz velünk a vízen.....is.....
Nagyon jó verseny volt, nagyon jó széllel…..már várom a jövő évit, amikor katamaránokkal is lehet indulni….
